Veresegyház a történelmi kutatások szerint folyamatosan lakott, Árpád-kori, templomos település. Első ízben 1375-ben, környékbeli köznemesi családok hatalmaskodásai és perei kapcsán szerepelt neve okleveles említésben.

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse a ma a városhoz tartozó Ivacs falu volt. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében látható, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház valamivel kevesebb mint 6 ezer holdas területen feküdt. Az 1788-ban mért adatok szerint a település a következő 130 év során arányait tekintve nem sokat változott. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura háromnegyed részben a váci püspök, egynegyed részben a nagyváradi káptalan. A XVII. század végétől önálló pecséthasználati joggal rendelkezett, 1876-ig pecsétjének hat különböző változata maradt fenn az utókor számára.

A történelem során a település nevének különböző változataival találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vörös-Egy-Ház, Wörösch-Egyhása, Veresegyhaza, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Egy 1399. március 9-én, Visegrádon kelt csonka nádori oklevél a településnek egyedi megnevezését tartalmazza: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel vörös színű téglából épült Veresegyház régi, vakolatlan temploma.

 

Olvasson néhány sort arról, milyen a mindennapos élet Veresegyházon!